Nyárutó – a Föld Elem évszaka
Miután a nyár elérte csúcspontját, az éves körforgás a hanyatló fázisába érkezik és beköszönt a nyárutó, ami a Föld Elemhez tartozó évszak.
A kései nyár örömteli megkönnyebbülést hoz az intenzív nyári hőség és a szemet kápráztató ragyogás után. Kínában úgy tartják, ez az évszak az éves cikluson belül sajátos energiát és funkciót képvisel. A kínaiak a nyárutót a hanyatlás erejével azonosították, ugyanakkor a bőség idejének is tartották. A késő nyár beköszöntével dúskálhatunk a természet adta javakban, melyek ekkorra érnek be és állnak készen a betakarításra. A bőséges szürettel megtelik az éléskamra. Ez a záloga annak, hogy szűkölködés nélkül éljük túl az őszt és a telet, és hogy a hideg időszakban is legyen energiánk, addig is, amíg a külső növekedés szünetel.
Az évszakok váltakozásához hasonlóak az életünkben egymást követő változások. Korai éveinkben végzett munkáink (a test fejlődése és megerősödése, értékes kapcsolatok kiépítése, az értelem fejlesztése, szellemi gyakorlatok) határozzák meg az aratás minőségét – amit másokkal is meg kell osztanunk. Legyen szó édesanyánkról vagy az Anyatermészetről, a föld és az Anya archetípusa mindenképpen összekapcsolódik; lehetetlen lenne a túlélés az általuk szabadon ránk hagyott táplálék nélkül. Bár manapság többségünk nem maga termeszti meg saját élelmét, nem szabad megfeledkeznünk arról a tényről, hogy ételünk, mielőtt becsomagolnák és a bolt polcaira kerülne, a föld ajándéka. A rossz bánásmód ellenére, amin az étel a feldolgozás során keresztülmegy, a föld megbocsát és továbbra is biztosítja táplálékunkat.
A kínaiak a nyárutót a hanyatlás erejével azonosították, és ugyanakkor a bőség idejének is tartották. Fizikai és szellemi szempontból a nyárutó a lelassulás és a betakarítás időszaka. Ilyenkor tekintjük át és értékeljük munkánk gyümölcseit.
Szellemi életünkben a Föld Elemtől kapjuk azt a képességet, aminek köszönhetően táplálni tudjuk magunkat és egyben gondoskodni tudunk magunkról. Képzeljünk el egy olyan gyermeket, aki nem tapasztalta meg a megfelelő szeretet és törődés biztonságát; a Föld Elem egyensúlyhiánya az anyai gondoskodás hiányának eredménye is lehet. A szoptatás, az anyatej és az anya szeretete a Föld lényegi megtestesülése.
De az anyai gondoskodás nem ér véget a gyermekkorban. Az anyai türelemre és együttérzésre szükségünk van fejlődésünkhöz, miközben fokozatosan megtanulunk gondoskodni magunkról. Mi történik akkor, ha ez az alapvető tudás és táplálás nem adatik meg? Kétségbeesetten fogjuk kutatni a hiányolt anyát. Ha nem gondoskodnak rólunk, elhanyagoltnak és meg nem értettnek érezzük magunkat. Állandóan nélkülözünk, hiányérzetünk van, és kívül keressük azt, ami belülről hiányzik. Ha nem oldjuk fel a Föld Elem egyensúlyhiányából származó traumát, a gondoskodás utáni sóvárgás egész életünkre rányomja bélyegét.
A Föld Elemhez társított érzelem az együttérzés, amit fontos kinyilvánítani bizonyos helyzetekben. Az együttérzés és a rokonszenv spontán születnek meg bizonyos pillanatokban. Csodálatos dolog látni, honnan tudja a hatéves fiam egyik pillanatról a másikra, hogyan vigasztalja meg síró barátját.
Amilyen fontos az, hogy ki tudjuk mutatni együttérzésünket mások felé, éppen olyan fontos, hogy képesek legyünk elfogadni azt másoktól. Elengedhetetlen, hogy a többiek megértsék, mi bánt minket, hogy tudják, min megyünk keresztül. Ha egy gyereknek fáj valamije, azonnal az anyját hívja, az együttérzés és megértés forrását. De a Föld Elem egyensúlyhiányával az együttérzés iránti vágyakozás határtalan és kielégíthetetlen lehet; vagy éppen az ellenkezője nyilvánul meg, az együttérzés teljesen hiányzik az illetőből. Mindannyian ismerünk olyan embereket, akiktől semmilyen körülmények között sem számíthatunk részvétre. És vannak olyanok, akik képtelenek elfogadni az együttérzést vagy bármiféle segítséget, akik mindenre azt mondják: „Köszi, magam is meg tudom oldani.”
Hasonló egyensúlyhiány léphet fel a túlzott gondoskodás során is, amitől a gyermeknek nem alakulnak ki az önmagáról gondoskodó képességei és nem képes tanulni saját tapasztalataiból. A másik véglet, amikor a valódi szükségletek kifejezése helyett a többi ember manipulációjával igyekszik kötődni másokhoz – túlzásokkal, állandó panaszkodással, nyafogással hívja fel magára a figyelmet, vagy teljesen csendben marad, visszautasít minden támogatást, gyanakvóan fogadja mások szándékait, és úgy érzi, senki nem érti meg őt.
Testünkben a Földet a Gyomor és a Lép képviseli, ezek a szervek fogadják be az ételt és táplálnak bennünket esszenciájukkal. Az emésztés folyamata a szájban kezdődik, az ételt alaposan meg kell rágni és összekeverni a nyállal, ami a Föld elem testi kiválasztása. Kerüljük a jéghideg ételeket és italokat, mivel a túlzott hideg igénybe veszi a Tűz elemünket (melynek egyik feladata a test hőmérsékletének szinten tartása). Reggel 7 és 9 között van a Gyomor órája, amikor a természet egy nagyobb adag energiával látja el ezt a szervet, így ez az időpont a legalkalmasabb a táplálék fogyasztására. A reggeli ezért a legfontosabb napi táplálékunk – gyermekkorunkhoz hasonlóan, mindig tele tankkal induljunk neki a napnak.
A kínaiak szemében a szervek nem pusztán fizikai egységek, fő szervek is egyben, melyeknek nem-fizikai szinten megnyilvánuló funkciói is vannak. A testi működésekhez hasonlóan, az információk és érzések befogadása és megemésztése nagy részben a Gyomor fő szerv működésétől függ, olyan, mintha ez egy közvetítő lenne, aki átveszi és feldolgozza az érzelmi és elmei „ételt”. Ha ez a működés meghibásodik, a gondolatok és az érzelmek vég nélkül burjánzanak, végül akár elmezavar is kialakulhat, amit már nagyon nehéz helyreállítani.
45 akupunktúrás pont van a Gyomor meridiánon (azaz energia útvonalon). Minden egyes pontnak egyéni és sajátos szerepe van a gyomorműködés egyensúlyának és a harmóniájának helyreállításában, hogy ismét a Természet által elrendelt módon működhessen. A pontok neve gyakran utal a pont működésére.
Nézzünk meg egy példát:
Gyomor 20: „Teljesség Befogadása”
A belső aratás fogalma talán ismeretlen azok számára, akikben kibillent a Föld elem egyensúlya. Az ilyen ember „terméketlennek“ érzi magát, látszólag semmilyen „termést” nem tud felmutatni. Hiába veszik körül támogató barátok, ötletekkel teli, tápláló környezet, semmit nem hoz létre magától. Egy ilyen kiürült ember számára a Gyomor 20 megnyitja az üres raktárakat, így a beteg részesülhet a Természet által kínált adományokban.
A másik fő Föld szerv a Lép, a kínai orvoslás szerint a szállítás hivatalnoka. Ő fogadja be azt, amit a Gyomor előkészített és tovább juttatott felé, azt, amivel a test minden sejtjét táplálja. Az egészséges Lép nem csak fizikai szinten táplál bennünket, feladatai közé tartozik, hogy a táplálék eljusson elménkbe és szellemünkbe is.
A következő példa jól szemlélteti, hogyan használja az akupunktőr a Lép meridián 21 pontjának egyikét, hogy visszaállítsa a test, az elme és a szellem egészségét.
Lép 8: „Föld Mozgató”
Ez a pont a szállítás fő szervét hozza mozgásba. Hiába van dugig a magtár és a raktár, ugyanúgy szenvedünk, ha a szállítmányozásba hiba csúszik. A „Föld Mozgató“ mozgatja meg és készíti fel a bennünk lévő földet az ültetéshez. Képzeljük csak el a kemény, megműveletlen talajba szétszórt magokat – csak nagyon kevés, vagy akár egy sem – ereszt gyökeret. Ez a pont lazítja fel, mozgatja meg és forgatja át belső termőföldünket, éppen úgy, mint egy bulldózer. Így már el tud kezdődni a növekedés, gazdagabb aratást ígérve. Életerőnk felfrissül és mozgásba lendül. A korábban önzésben és az együttérzés hiányában megmutatkozó ridegség és makacsság gondoskodásba és a másokkal való törődésbe alakul át.
Láthatjuk, hogy ha a Föld elem kibillen egyensúlyából, hajlamosak leszünk emésztési rendellenességekre – de ugyanígy megbetegedhet a test bármely szerve vagy funkciója, mert mindegyiket a Gyomor és a Lép táplálja.
Nézzünk meg néhány hétköznapi mondatot, melyet gyakran hallunk olyanoktól (de már fel sem tűnik), akikben a Föld elem szenved: „Ezt nem veszi be a gyomrom; ezt már nem tudom megemészteni; padlót fogtam; kicsúszott alólam a talaj; állj két lábban a földön; én a lelkemet kiadom, de velem senki nem törődik; állandóan éhes vagyok; soha nem tudok jól lakni.”
Összefoglalva, minden folyamatnak át kell mennie a betakarítás szakaszán – legyen az kicsi vagy nagy. A nyárutó fizikailag és szellemileg egyaránt a lelassulás és a betakarítás időszaka. Ilyenkor fedezzük fel, értékeljük és raktározzuk el munkánk gyümölcsét. Képzeljük el a farmert, aki aratás után megtölti a silót: most, hogy a kemény munkának vége, elégedett azzal, amit az évszak hozott a számára.
Becsüljük meg életciklusunknak ezt a szakaszát. Tapasztalataink levonásával idővel természetessé válik, hogy azt másokkal megosszuk és segítsünk egymásnak. Ha mi magunk jól tápláltak vagyunk, könnyebben észrevesszük, hol van ránk szükség és hol lehetnénk a leghasznosabbak. Az együttérzés gyakorlásával a föld ápolói lehetünk.
Javaslatok, hogyan éljünk harmóniában a nyárutóval:
- Élvezzük a gyümölcsök és zöldségek bőségét: vegyük észre egyedi sajátosságukat; mindegyik zamata különbözik a többitől. A répa ropog, az uborka hűvös, a paradicsom lédús, a barack édes. Nézd meg a magvaikat és ne feledd, hogy mindegyik termésben az eljövendő szüret magvai rejlenek.
- Légy tekintettel arra, hogyan táplálhatsz másokat: Ebben az évszakban, amikor a Természet eláraszt minket bőségével, élvezzük mi is az adás örömét, legyünk tekintettel a többi ember szükségleteire. Nem kell arra várnod, hogy valami nagyot tudj adni. Egy szó, egy szívesség, egy gondoskodó tett – amit nem halasztottál holnapra - a legnagyobb ajándék lehet.
- Vedd észre életed terméseit: gondold végig életedet, kapcsolataidat, munkádat. Életed mely szakasza hordoz gyümölcsöket? Miben rejlik a gazdag termés? Hol a leglassúbb a fejlődésed?
- Vedd sorra, mire van szükséged az őszre való felkészüléshez: terméseidet betakarítva gondold végig, miből nőtt túl sok, mi az, amire nincs szükséged? Mi zavar meg Téged abban, ami számodra kedves? Mit szeretnél leegyszerűsíteni magadban vagy az életedben?
Neil Gumenick 1997.
Forrás: http://www.5elements.com/